"Az a fontos, hogy terjesszük a zavart, nem pedig az, hogy kiküszöböljük."
Salvador Dalí

A devizahitelek válságának közepén a "megoldási lehetőségek" között gyakran felmerül a hitelek forintra váltásának lehetősége. A legtöbb hitelintézet lehetőséget nyújt is erre a módosításra különböző díjak fejében.
Persze a devizában felvett hitel forintra váltásának kérdéséről mindenkinek van véleménye, s legtöbben azonnal rávágják, hogy "Isten ments most realizálni a veszteséget!", vagy "Dehogy, mert akkor most több tartozásom lesz!".
Nem állítom, hogy az átváltás a jó döntés, sem pedig azt, hogy a devizában megtartás lenne az, csupán amellett szeretnék érvelni, hogy a kérdés megválaszolása nem ennyire egyszerű. Igenis érdemes komoly összehasonlításokat végezni mielőtt bármely oldal mellett letesszük a voksunkat.

1. Ha most átváltom a devizahitelemet forintra, akkor több lesz a tartozásom!
Ha a bank által felszámolt (remélhetőleg korrekt) átváltási költséget nem számolom, akkor nem igaz. A tartozás pontosan ugyanannyi lesz, csak innentől kezdve azt nem CHF-ben, vagy EUR-ban fogják számontartani, hanem HUF-ban. Az persze előfordulhat, hogy a forintosított hiteltartozás több lesz az eredetileg felvett hitel összegénél, de a különbség nem a hitel átváltásából, hanem a korábbi árfolyamváltozásból adódik.

2. Most akkor realizáljam az összes eddigi árfolyamveszteséget?
Valóban, a hitel forintra váltása azt jelenti, hogy az összes hátralevő tőkémet az aktuális árfolyamon átváltom. Ez pedig minden bizonnyal árfolyamveszteség realizálás.
Azt nem lehet tudni, hogy ez jó, vagy rossz döntés, attól függ, hogy a jövőben hogyan alakulnak az árfolyamok. Ha lesz még ennél olcsóbb a deviza, akkor rossz döntés volt, ha pedig csak drágább lesz, akkor jó. Persze így egyszerre kell szembesülnünk, hogy mennyit is buktunk az árfolyamon. Itt nem azt látjuk, hogy a kezdeti havi 60 ezer helyett 80-at kell törleszteni, hanem hogy 4 millió forint hitelből még 4,5 millió van hátra.
Vegyünk egy példát. 2008 tavaszán 150 Ft/CHF árfolyamon lehetett CHF hitelt felvenni. 2008 őszén hatalmasat esett a forint és 190 Ft-ba is került egy svájci frank. Év végére 170 körülre erősödött vissza a forint. Jó ötlet lett volna ebben a helyzetben átváltani a hitelt forintra és realizálni kb. 13%-nyi árfolyamveszteséget? Lehet, hogy nem lett volna rossz ötlet, ugyanis azóta a 170 közelében sem járt az árfolyam, sőt idén tavasz óta 200 alatt is csak ritkán.
Számokban nehezen kifejezhető, de nem elhanyagolható előnye a forint hitelnek a kockázat megszüntetése és ebből adódóan a remélhetőleg nyugodtabb éjszakák.
A hitel forintraváltását ellenzők tegyenek fel maguknak egy kérdést. Ha azért kerültünk bajba, mert olyan hitelt vettünk fel, aminél devizaárfolyamok változása hatalmas kockázatot jelent, akkor jelen helyzetben miért jobb továbbra is az árfolyamváltozásokkal kockáztatni? Azt gondoljuk, hogyha egyszer már veszítettünk egy üzleten, akkor másodszorra már biztosan nyerünk?

3. De ha forintra váltom a hitelemet, akkor magasabb kamatot kell fizetnem!
Ezzel el is érkeztünk az első valóban helytálló ellenvetéshez. Bizony, a forint hitelnek sajnos magasabb kamata van. Konstrukciótól függően ez pl. jelentheti azt, hogy az eddigi 8%-os deviza kamat helyett 10%-ot kell fizetni a forintra. Ami 25%-kal magasabb kamat, mint eddig volt. Amennyiben a futamidőből még nagyon sok van hátra, több mint 15 év, akkor még szinte kizárólag csak kamatrészt fizetünk a törlesztőrészletünkben. Márpedig, ha ez a kamatrész 25%-ot emelkedik, akkor a törlesztőrészletünk is nagyjából ugyanennyit. Amennyiben már csak kevesebb van hátra a törlesztő évekből, akkor ugyanez az arány már sokkal jobb. A kamattartalom továbbra is 25%-kal fog emelkedni, de ott a törlesztőnek már egyre kisebb részét teszi ki a kamat, tehát az össz törlesztőt kevésbé fogja érinteni. Nem pontos számítás, de ha ki szeretnénk számolni, hogy mennyivel emelkedne a törlesztőrészlet ha forintra váltanánk egy deviza hitelt, jó becslést jelent a következő módszer: osszuk el egymással a forint hitel és a deviza hitel kamatlábát, így megkapjuk, hogy hány százalékkal emelkedik a kamatláb (fent ez 25% volt). Majd nézzük meg, hogy az utoljára befizetett törlesztőrészletből mennyi ment kamattörlesztésre és ezt szorozzuk meg a kamatemelkedésre. Ha például legutóbb 40e Ft kamatot törlesztettünk, akkor ennek a 25%-ával, azaz 10e Ft-tal fog nőni a törlesztőrészletünk.

4. Választhatok az átváltás után magasabb törlesztő helyett hosszabb futamidőt?
A pénzintézet valószínűleg megengedi ezt, hiszen itt lényegében egy teljesen új hitelszerződésről van szó. Viszont a futamidőnövelés azt jelenti, hogy ismét vállaljuk azokat az éveket a hiteltörlesztésből, amikor nagyobb arányban törlesztünk kamatot. Ha az új futamidő még csak minimálisan hosszabb az eredetinél, akkor nem jelentős a különbség, de egyébként nagyon meg fog emelkedni a hitelünk ára.

5. Rövidesen eurónk lesz, és akkor már nem probléma, hogy devizában van a hitel
Ez az állítás mérsékelt igazságokat tartalmaz. Egyrészt csak euró hitel esetén igaz az, hogy megszűnik az árfolyamkockázat. Tekintsünk rá pl. egy CHF-EUR árfolyamgörbére és láthatjuk, hogy itt is előfordulnak jelentős kilengések.
Euró hitelek esetén ez a kockázat megszűnik, de valójában itt is egy árfolyamveszteség realizálás fog történni. Ha egyszer odajut az ország, akkor meg fognak állapítani egy EUR-HUF váltási árfolyamot, amivel bevezetik az új pénznemet. Akkor lényegében ezen az árfolyamon kerülnek átváltásra a hitelek (magyarázat: a hitel nyilván nem lesz átváltva euróról euróra, de a forintban meghatározott fizetésünkből ezzel a váltószámmal lesz euró fizetés). Kérdés, hogy ez jobb árfolyam-e, mintha mi választanánk a piacról tetszőleges időpontban.
Ugyanakkor azt is említsük meg, hogyha Magyarországon bevezetik az eurót, akkor az odavezető úton a forint kamatok, így a forint hitelek kamata is az euró kamathoz fog fokozatosan közelíteni, azaz a különbség lassanként eltűnik.

6. Milyen hatása lesz annak, ha az emberek tömegesen elkezdik forintra váltani a hitelüket?
Először is ez nem túl valószínű. Legalábbis a bankok által kiadott statisztikák alapján elenyészően kevesen gondolták úgy, hogy kiszálnak a "devizabefektetésükből". Jó, de mi van, ha mégis? Hát itt csak találgatni lehet. Nézzük a tényeket. Ez azt jelenti, hogy rendkívül nagy mennyiségben fog a lakosság CHF-t vásárolni és persze forintért. Ez a hatás pedig (sok vásárló jelenik meg, akkor emelkedik az ár) a CHF-HUF árfolyamot emelheti tovább.
Persze az is kérdés, hogy mennyi ezzel a folyamattal ellentétes intézkedés lesz párhuzamosan, illetve, hogy a piac méretéhez képest itt milyen volumenről beszélhetünk.

Ahogy azt előre vetítettem, nem akarok egyik oldalon sem állást foglalni, de remélem azért sikerült elérnem, hogy mindenki legalább elgondolkozzon a kérdésen és ne csak rávágja egyik vagy másik választ.