A bank csak lehetőséget nyújt, de nem tud és nem is akar mások helyett gondolkozni. Mellékhatásokról kérdezze barátját, ismerősét vagy bármely szakértőt.

Az elmúlt években Magyarországon már szinte mumussá vált a "hitel" fogalom. Korábban elképzelhetetlennek tűnő fordulatok rémes helyzetbe hozták családok ezreit, s most megrettenve tekintünk rájuk. A félelem jogos, de megfelelő felkészültséggel kordában tarthatjuk a hitelt.
A következőkben olyanoknak szeretnék némi gondolatébresztéssel segíteni, akik még csak mostanában, vagy a jövőben terveznek hitelt felvenni, és szeretnék elkerülni a váratlan, sokszor kilátástalan helyzeteket.

Egy hitelfelvétel esetén felmerülő kulcspontok:

• kockázat
• havi jövedelem
• fedezet
• hitelfelvétel célja

Kezdjük a végén.
Jellemzően lakás és autóhitel esetén beszélhetünk a legnagyobb hitelösszegről. Ezeknél egyúttal a vásárolandó ingatlan vagy jármű a hitel fedezete.
Mi is pontosan ennek a fedezetnek a jelentősége egy hitelnél? Ez egy biztosíték a bank felé, amit értékesíteni lehet, hogyha nem fizetjük a vállalt törlesztőrészleteket. Azaz, a bank szempontjából fontos, hogy ennek az értéke lényegesen meghaladja a tartozásunkat, hiszen, ha a fedezet felhasználására kerül sor, akkor - várhatóan nyomott áron - értékesítés után a bank veszteség nélkül szeretne kiszállni az üzletből. Ha jobban belegondolunk, nekünk is az az érdekünk, hogy a fedezetünk értéke bőven fedezze a bank felé a tartozásunk, mert különben, az eladás után is még mindig adósok maradunk.
A havi jövedelem és a törlesztőrészlet kapcsolata azt hiszem mindenki számára világos. Az előbbi egy részéből kell tudnunk kigazdálkodni az utóbbit, még akkor is ha az különböző okokból növekszik (nyilván csökkenhet is, csak az kevésbé jelent problémát a kigazdálkodásnál).
A kockázat esetén beszélhetünk általánosságban munkahely elvesztésről, válásról vagy más, az anyagi helyzetünket lényegesen befolyásoló lehetőségekről. Viszont pénzügyi szempontból sokkal érdekesebb a deviza kockázatról beszélni. Első példaként a nem forint alapú kölcsönök esetén a mai napig értetlenül állnak emberek az árfolyamváltozásból adódó tőketartozás növekedése előtt. A következő példában számoljunk 200 Ft/CHF-ről 250 Ft/CHF-re emelkedő árfolyammal. Egy deviza hitelnél mindenekelőtt tudni kell, hogy pl. egy 6 millió Ft-os kölcsön felvételekor igazából nem is 6 millió forint a tartozásunk, hanem például 30 ezer CHF. Egy év törlesztés után pedig a háttérben nem az történt, hogy 1 millió forintot befizettünk, de a tartozásunk mégis 7,5 millió lett (nőtt), hanem 5 ezer CHF-et fizettünk be, ennek egy részét (például 3 ezer CHF-t) nyilván kamatra és a tartozásunk így 28 ezer CHF (csökkent).
Milyen problémákat rejthet magában az árfolyamkockázat?
Két fontos különbség mutatkozhat. Az egyik azonnal látszik az akutális törlesztőrészletünkben, ami a fenti példát folytatva pontosan követi a forint-CHF árfolyam ingadozást, hiszen mi a havi törlesztést CHF-ben vállaltuk, nem forintban. Könnyen előfordulhat példuául, hogy azzal kalkuláltunk, ki tudunk fizetni havi 80 ezer forint törleszőt, de a valóságban 400 CHF-et vállaltunk be, ami most már 100 ezer forintunkba kerül.
A másik, kissé rejtett probléma a hitel tőke és a fedezet kapcsolatára vonatkozik. A hitel tőke változatlanul 30 ezer CHF (mínusz, amennyit már törlesztettünk belőle, de tegyük fel, hogy az még nem jelentős), de ezt forintra átszámolva már az eredetitől lényegesen eltérő értéket is mutathat, például 6 millióról 7,5 millió forintra emelkedett ez az érték. A fedezetünk viszont a hitelfelvételkor és most is 7 millió forintott ér (ugyanis annak az értékét nem befolyásolja a deviza árfolyam ingadozás). Hopp, máris beleütköztünk egy problémába: nem teljesítjük a bank elvárását, azaz azt, hogy a fedezetünk értéke haladja meg a tartozásunkat. Szerencsés esetben a bank arra kér minket, hogy vonjunk be további vagyont a fedezetbe, hogy értéke ismét meghaladja a tartozásunk mértékét. Viszont sokkal rosszabbul is járhatunk, hogyha nemhogy új fedezetet nem tudunk felmutatni, de a megnövekedett részleteket sem tudjuk már fizetni. Ekkor a fedezet eladása után sem tudjuk kielégíteni a tartozást, azaz vagyon nélkül, és maradék terhekkel a vállunkon maradunk.
Nem ennyire szembetűnő módon egészen más típusú pénzügyi kockázatokról is beszélhetünk. Egy tisztán forint alapú kölcsön esetén is előfordulhat, hogy jelentősen megváltozik a törlesztőrészletünk. A folyamatok hátterének tárgyalása most nem célom, a lényeg röviden annyi: előfordulhat, hogy a pénzintézetek csak drágábban (nagyobb kamatért cserébe) jutnak forráshoz (pénzhez) és ilyenkor ezt a plusz terhet a hitelesre terhelik. Itt nincs értelme a bankok rosszindulatáról beszélni, teljesen értelemszerű, hogyha ők drágábban szerzik be azt, amit nekünk továbbadnak, akkor mi is drágábban fogjuk kapni (minden kereskedő ezt csinálja, ebből élnek). Visszatérve a megnövekedett teher áthárítására, lényegében arról van szó, hogy a bank kamatot emelhet, és ez (különösen hosszú futamidejű kölcsönök esetén) jelentősen megdobhatja a részletek nagyságát. A helyzet annyival jobb, hogy itt a hitel tőkét és a fedezetet nem érinti a változás. Fontos megjegyzés, hogy ilyen kamatemelés nem csak forint, hanem deviza hitelek esetén is előfordulhat.
Speciális kockázatról beszélhetünk autó hitelre vásárlása esetén. Itt számottevő méretet ölthet a jármű értékének a csökkenése. Ahogy szoktuk hallani, egy új autó 20%-ot veszít az értékéből, ha kigurul a szalonból. Hát az értékcsökkenés az idő múlásával sem szűnik meg. A hiteleket is általában (de nem kizárólag) ennek megfelelően állítják be. Normális esetben a hitel tartozás mindig legalább egy kicsivel kevesebb, mint amennyit a jármű ér.
A mi szempontunkból ez azért érdekes, mert amennyiben el szeretnénk adni, hiába fizettünk az elején önerőt, majd utána például 1-2 évig törlesztőrészleteket, könnyen előfordulhat, hogy az eladás és a hitel kitörlesztése után nem marad a kezünkben szinte semennyi pénz.
A bank szempontjából pedig ismét előkerül az a kérdés, hogy a felmutatott fedezetből szükség esetén tudja-e kártalanítani magát. Mint írtam, ez normális esetben rendben is van. Igen ám, de egy járműnek lehet "nem normális" értékcsökkenése: például egy karambol után. Itt van a magyarázat arra, hogy miért kötelezik a bankok az ügyfeleket casco biztosítás kötésére. Ugyanis ilyenkor vagy a biztosítás ad garanciát a banknak a tartozás törlesztésére, vagy a biztosítás fedezi a jármű javítási költségét ezzel semmissé téve az értékcsökkenését.

Összefoglalva a leírtakat
Egy hitel felvételénél nagyon meg kell gondolnunk, hogy az jövedelmünkből bőségesen fussa a törlesztőrészlet fizetésére, még akkor se kerüljünk bajba, ha akár 30-40%-ot emelkedik. Ügyeljünk arra is, hogy ne vegyünk fel túl nagy arányú hitelt a fedezethez viszonyítva, minimum 40% körüli önerővel fogjunk csak bele, hiszen szerencsétlen esetben a vagyonunk elvesztésén túl nincstelen adósokká válhatunk. Végezetül pedig legyünk tisztában a kockázatokkal és csak akkor vágjunk bele, ha ezeket valóban (mind anyagilag mint lelkileg) vállalni tudjuk.