"Reménytelen helyzetek kétségbeesett lépéseket szülnek."
Darren Shan
Semmiképp nem szeretném a blog témáját politikai irányba elvinni, úgyhogy ezt a területet igyekszem csak a legszükségesebb szinten érinteni.
Július végén országunk vezetői megszavazták, hogy meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot 2011. április 15-ig. Legegyszerűsítve ez kb. annyit jelent, hogy a bank nem lakoltathat ki senkit a jelzálógosított otthonából csak azért, mert "bebukta" a hitelét (pontos jelentésért és feltételekért lásd a vonatkozó törvényt).
Ezúttal nem szeretnék a döntés előnyeivel és politikai jelentőségével foglalkozni. Koncentráljunk inkább arra a részre, ami pénzügyi szempontból nagy kockázatot jelent.
Ha nem lakoltathatnak ki, akkor már nem is érdemes fizetnem a hitelt?
Bármennyire is banális ez a gondolat, sajnálatos módon a bankok tájékoztatói alapján úgy tűnik, hogy márpedig vannak olyanok, akik így gondolkoznak. Banki beszámolók arról tanúskodnak, hogy a moratórium meghosszabbítása (és talán más ígérgetések) hatására csökkent a hiteltörlesztési hajlandóság. Magyarán az emberek kevésbé törekszenek a törlesztőrészletek befizetésére, mert - alaptalanul - bizakodnak a helyzetük más megoldásában.
A legnagyobb félreértést az okozza, hogy sokan a mai napig nincsenek tisztában a jelzálog fogalmával. Tévedés az, hogyha valaki nem fizeti a hitelét, akkor legfeljebb elveszik a jelzálogosított ingatlanját, majd mindenki mehet a saját útjára. Ha valaki hitelt vesz fel, akkor minden esetben azzal a választott devizanemben meghatározott összeggel tartozik, amit még nem fizetett vissza. A jelzálog az csak egy fedezet, ami pl. egy rossz CHF hitelnél egy idő után nem feltétlenül teszi ki a teljes tartozást.
Mi történik ha valaki most 7-8 hónapig leáll a törlesztéssel, mondván úgyis bebukja a hitelt?
Mivel idő közben a kölcsön nem kerül kiegyenlítésre, így az továbbra is kamatozik. Azaz a teljes időszak alatt folyamatosan nőni fog. Amikor lejár a moratórium, és végül sor kerül a kilakoltatásra meg az ingatlan értékesítésére, akkor már egy jelentősen megnövekedett tartozást kell belőle törleszteni. Az eredmény pedig, hogy vagy kevesebb marad a hitelfelvevőnek a hitele törlesztése után, vagy pedig a teljes befolyt összeg törlesztésre fordítása után is még több tartozása marad.
Amennyiben április 15 után zöld jelzést kapnak a bankok, akkor az összes idő közben felbontott hitelszerződéshez jelzálogba adott ingatlan lényegében egyszerre fog megjelenni az ingatlan piacon. Ez pedig hirtelen nagy kínálatot jelent, ami általában nyomott árakat von maga után, vagyis lakása/háza még kevesebbet fog érni az eladóknak. Ez az előrejelzés csak egy lehetséges út, egyátalán nem biztos, hogy így fog történni, de a felvetés mindenesetre nem alaptalan.
Akkor mégis mi a teendő egy bedőlő hitelnél?
Amennyiben a törlesztőnek legalább egy részét ki tudjuk gazdálkodni, azt érdemes befizetni a banknak, hogy legalább annyival kisebb ütemben nőjön a tartozásunk. Továbbá nem szabad sokat várni, minél előbb cselekedni kell. Ha úgy tűnik, hogy nincs kiút, meg kell próbálni értékesíteni az ingatlant és nem megvárni, míg a bank teszi meg ezt helyettünk.
Akkor mire jó a moratórium?
Például így idén télre nem kerülnek ki sokan az utcára, stb. Viszont pénzügyi szempontból semmilyen megoldást nem jelent! Nem csökken ettől a tartozásunk, a bank nem engedi el az esedékes kamatokat, senki nem fizeti helyettünk a törlesztőket.
Tehát senki ne érezze magát hamis biztonságban csak azért, mert a moratórium hatására 2011 tavaszáig nem lehet kilakoltatni. Ez idő alatt is oda kell figyelni a hitelre, ugyanúgy kamatozik, és törlesztés nélkül növekszik a tartozás. Ha egyszer utolér a kilakoltatás és az elárverezés, egyátalán nem mindegy, hogy a hitel törlesztése után a lakás árából mennyi pénz marad még a mi zsebünkben, vagy rosszabb esetben a lakás árának betörlesztése után mennyi fizetendő hitelünk marad.